Szemlélődés – válogatás az elmúlt hetek irodalmi híreiből (augusztus–szeptember)

Megkésett megemlékezés
Július végén, alig néhány hónappal azután, hogy Kossuth-díjjal tüntették ki, s ismét megjelent magyarul Trilógiája, svájci otthonában elhunyt Agota Kristof, a világhírű író. Szülőhazájában az utóbbi években kezdett ismertté válni, de soha nem sikerült kivívnia azt az elismerést, melyre írásművészete méltóvá tette volna. Fő műve, A nagy füzet,  A bizonyíték és A harmadik hazugság című részekből álló Trilógia először 2006-ban jelent meg magyarul, kerek húsz évvel azután, hogy A nagy füzet francia eredetije napvilágot látott. Idén a Cartaphilus adta ki új köntösben a páratlanul kíméletlen hangú, egyszerűségében is végtelenül összetett, letaglózó erejű művet. Agota Kristof prózája mellett jelentős drámai életművet is létrehozott, de drámáit magyarul eddig nem játszották. Októberben várható a John és Joe, illetve a Szürkület, avagy az utolsó vendég című egyfelvonásosainak bemutatója a budapesti Kamaraszínházban Pozsgai Zsolt rendezésében. A Trilógia első, talán legfelkavaróbb, leglendületesebb részéből Szász János készül filmet forgatni nemzetközi koprodukcióban, a forgatásnak még az idén meg kellene kezdődnie.

A 21. század Háború és békéje?
A New York Magazine augusztus 21-ei számában Joshua Cohen író – akinek Witz című, 2010-ben megjelent regénye nagy sikert aratott az Amerikai Egyesült Államokban – Nádas Péter Párhuzamos történetek című regényóriásának fogadására készíti a tengerentúli közönséget. A magyarul 2005 őszén napvilágot látott Nádas Péter-i opus magnum 2011 októberében jut el az angol nyelvű olvasókhoz. Joshua Cohen nem fukarkodik a regény dicséretében, The Man in The High Castle című cikkében Kafkához, Musilhoz, azaz a 20. század nagy regénykatedrális-építőihez hasonlítja őt, aki szintúgy befejezhetetlen remeket alkotott, de még életében. Cohen Magyarországon faggatta életéről és a Párhuzamos történetekről Nádast, aki többek között elárulta, hogy a Párhuzamos történetek írásakor narratív módszerét és ritmusát nem a zártság szervezte, hanem egy nyitott forma.

Magyarországi turnén Ulickaja
Az őszi könyvpiac egyik szenzációjának ígérkezik a „szoknyás Csehov”-ként is emlegetett Ljudmila Ulickaja legújabb, Imágó című regényének megjelenése a Magvetőnél. Ebből az alkalomból az írónőt Pécsre, Debrecenbe és Budapestre hívták vendégeskedni szeptemberben egy teljes hétre. Ulickaja különösen népszerű a magyar olvasók között, legutóbbi, Elsők és utolsók című novelláskötete sokáig vezette az eladási listákat, s 2009-ben Budapest Nagydíjat is kapott már, a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál vendégeként. Magyar kiadója „legkomolyabb, egyben legmulatságosabb” regényeként hirdeti az Imágót.

Krasznahorkai diadalmenetének újabb állomása
Az ellenállás melankóliája? címmel hirdették meg az augusztus 13–29. között megrendezett Edinburgh-i Nemzetközi Könyvfesztiválon Krasznahorkai László és az ír irodalmár, Colm Tóibin beszélgetését. Mint legutóbb hírt adtunk róla, Krasznahorkait kezdi felkapni az angol-szász kritika (lásd a 2011/9-es Szemlélődést, amely egy The New Yorker-beli méltatással foglalkozott), mintegy készülődve a főmű, a Sátántangó idén ősszel esedékes angol nyelvű megjelenéséhez. Az Edinburgh-i Nemzetközi Könyvfesz-tiválra ötszáz szerzőt hívtak meg a világ negyven országából, a beszélgetéseken társadalmi problémákat s a 21. század forradalmait boncolgatták.
(szalzo)