Óraterv – Arany János Tengeri-hántás című balladájának tanításához

Arany János balladáinak bemutatása, a velük való foglalatosság mindmáig hálás feladat tanár és diák számára. A művekhez sok szempontból közelíthettünk eddig is. Az én közelítésem aspektusát Nyilasy Balázs összegző tanulmánya adja, amelyben a hangsúly a költőiségen, az elbeszélő jellegen és a drámaiságon van, vagyis  munkája mindvégig a szövegközpontúság elvére épít.

Ez a felfogás nagyon közel áll a konstruktív pedagógia gyakorlatához, amely azt vallja: a tudásnak a létrehozása, bővítése, konstruálása személyes és aktív értelmezési folyamat, és csak belső konstrukció révén jöhet létre. Ebből következik, hogy a balladák  megismertetésében a „felfedeztető tanulás” és a „befogadásközpontú stratégiák” a leghatékonyabbak. Az alábbi két óra vázlata ilyen szempontból igyek-szik mintául szolgálni.   

ÓRATERV
Művelődési anyag: Arany János: Tengeri-hántás (az Őszikék balladái közül ez a népi jellegű mű elsősorban rendkívül bonyolult, ugyanakkor tökéletesen szerkesztett felépítésével, különleges előadásmódjával, hangulati tartalmainak sokféleségével emelkedik ki. Első változata még az 1850-es évekből való, végleges formája 1877-ben készült el, de csak 1880-ban jelent meg).  Az óra célja: megértetni a bűn és bűnhődés összetett motívumait e kései Arany-műben.
A munkára javasolt évfolyam: a 10. vagy 11. osztály. Az óra helye a tematikában: 1. az Őszikék költészete; 2. az Epilogus (a diszharmonikus életút erős hangsúlyával); 3. Tengeri-hántás I –II. 4. a Vörös Rébék című ballada. Az óra típusa: ismeretbővítő-műelemző; munkaformája: tanári felolvasás, tanári kérdések, feladatok megoldása egyénileg és csoportmunkában, drámajáték.    

A tanár a házi munkákat az 1. csoportnak adja át, feladatuk az értékelés, és egy közös, „osztályverzió” elkészítése

a 2. és 3.  csoport a tanár által kiosztott
„párosító” feladatot kap: a szimbólumok
leírásához meg kell találni magát
a szimbólumot, majd a ballada megfelelő
versszakához rendelik; mi lehet ezeknek
a szerepe; a három legérdekesebbet emeljék
ki, mutassák be részletesen (a szimbólumok
a Tengeri-hántásból valók,
(lásd az 1. számú mellékletben).

a 4. csoport a ballada utolsó versszakával foglalkozik: tanári segédanyag alapján
a zene mint szimbólum, a látomásos kép
mint vízió összefüggését keresik
(lásd a  2. számú mellékletet).

az 5. csoport tagjai a tanár által kiosztott
táblázatot töltik ki
(lásd: a 3. számú mellékletet)

a 6. és 7. csoport a ballada verselésével
foglalkozik: a tanár által összeállított
kérdéssor célirányosan segíti a munkájukat

a 8. csoport „pletykajátékot” mutat be:
megjelenítik a ballada falujának asszonyait,
majd a kocsmában időző férfiakat; mindkét
társaság véleményt mond Dalos Eszti és
Tuba Ferkó szerelmi viszonyáról

A házi dolgozat  címe:
A Tengeri-hántás című ballada a költőiség, az elbeszélő jelleg és a drámaiság tükrében

a szimbólumok az 5. sorokhoz tartoznak, és a képi-szimbolikus gondolkodás nyelvén
reflektálnak; a mű egészéből visszatekintve válik metaforikusan többrétegűvé a szöveg; a ballada közössége és a befogadó-olvasó
számára egy másik szinten értelmezik
a történéseket; a közös megbeszélés során
a tanárnak rá kell mutatnia arra is, hogy
a jelképek nagy része bonyolult toposzként a kultúra világnyelvéhez is kapcsolja
a balladát; (kb.10 perc)

(5 perc) a szimbólum és a kép elemzésének bemutatása;   

a kitöltött táblázatot kivetítik, és az óra
végén elküldik az osztály tagjainak
e-mailben; (5 perc)

a tanári kérdéssorra a válasz:
a versszakok 1. és 2. sorai háromütemű
tizenegyesek, a 3., 4., és 6. sorok
kétütemű nyolcasok, olykor bimetrikusak,
az 5. sorok pedig mindig azok (anapesztusok, ionicus a minorék jelennek meg sorkezdő helyzetben),
rímtelenségük auditív módon is kiemeli
szerepüket;   (5 perc)

egyfajta összegző, értelmező és lezáró
feladat a bűn fogalmának középpontba
állításával; (5 perc)

két hét áll a rendelkezésükre, hogy
elkészítsék, e-mailben megküldjék
a tanárnak, vagy írásban beadják  

1. számú melléklet:   

Az alábbi szimbólumokat párosítsátok össze a jelentésükkel:
tűz, fa, árnyék, szél, hold, róka, disznó/vaddisznó, csillag, hangszerek, vér, harmat, eső, szarv, bika, harang, kuvik, holdvilág/éjszaka/behunyt szem, fátyol/lepel/lepedő, fuvola/furulya, álom
(a jelentések leírása bármelyik jelképtárban megtalálható, hely hiányában nem közölhetem; természetesen a diákoknak rövidítve, csak a balladára vonatkozó jelentéseket érdemes  kiemelni és átadni )   

2. számú melléklet:

Keressetek összefüggést a zene mint szimbólum, a Chagall-kép és a ballada utolsó  versszaka között!
Fuvola/furulya: a halálba vezető bűvölésként jelenhet meg.
Zene: a Mária-ikonográfiában és a szentek történeteiben a zene a mennyei szférát, az elragadtatottság érzését jelzi; Luther a zenét Isten alkotásának tekintette, amely segíti az emberi lelket az igaz út megtalálásában;„A zene: ég és föld harmóniája” (Li ki [Szertartások feljegyzései]); A megnyugvást, megbékélést árasztó muzsika erejét Dávid hárfajátéka is bizonyítja: „Dávid fogta a hárfát és játszott. Ilyenkor Saul megnyugodott, jobban lett és a gonosz lélek odébbállt” (Ószövetség); „a zene az ős-egy szívében feszülő ősellentmondás és ősfájdalom szimbóluma, olyan szféráé, mely minden jelenség fölött és minden jelenség előtt áll” (Nietzsche); Illyés Gyula a lélek legmélyebb érzéseit megfogalmazó zenéről így ír: „Mert olyanokat éltünk meg, amire / ma sincs ige. […] amire ma sincs szó s tán az nem is lehet már, // csak zene, zene, zene –” (Bartók).

(Marc Chagall:
Az én falum)

4. számú melléklet:  

Határozzátok meg, milyen verselésű a ballada! Egységes ritmusú-e? Vizsgáljátok meg az 5. sorokat ilyen szempontból!
Mit értünk bimetrikán? Milyen a mű rímelése, rímképlete? Összegezzétek, a strófaszerkezet és a ritmikai tényezők miként erősítik a ballada gondolati összetettségét!

Tags: arany_jános