Fellinger Károly versei

Máktörő

Empatikus
patikus
a kobra,
de nem veri
önzően
nagydobra.

Kever, kavar
őnagysága,
főztje borsos,
méregdrága.

*

Szarka gyerkőc
csenni szeret,
mégsem olyan
összeszedett.

Bár még csóró,
nem tagadja,
számít a ta-
pasztalatra.

*

Lajhár öcsi
fent, lent, bárhol,
sportot űz a
lustaságból.

Nyílt titok, nem
forr a vére,
de belejön
legvégére.

Úgy elalszik,
ne is mondd,
horkol, mint egy
kis kobold.

*

Túl hosszú a
futópálya,
be nem áll a
csiga szája.

Álldogál csak,
csépel, őröl,
végül kifut
az időből.

Tükör

Tükör előtt
illeg-billeg
a liba,
nem áll szóba
senkivel a
suliba’.

Csípős, gőgös
ez a gúnár,
gyalázat,
fogalma nincs,
milyen kincs az
alázat.

Ha meg jót tesz,
elfogja a
búbánat,
tükör előtt
hátat fordít
magának.

Bugi-bugi

Elmentek a
süni ősök,
kezdődhet a
házibuli:
– Jó a séród –
búg a sünlány,
közben szól a
bugi-bugi.

–Neked meg a
kéglid sirály –
így a sünsrác
és sündörög.
– De megeshet,
cuki kislány,
hozzád még ma
beköltözök.

Szabadság-dal

Léggömbvirág
súg a szélnek:
– Te szeszélyes
törpördög,

nem vagyok a,
nem vagyok a
kísérleti
léggömböd!

– Hogyha nem fújsz
összevissza,
nem tartok én
haragot,

szabad égre,
tereld inkább
bárányfelhő-
csapatod.

Elaludta sugarait

Elaludta
sugarait,
durcás a nap,
észveszejtő,
vennék néki
hálósapkát,
mindösszesen
három pengő.

De ő inkább
zselét akar,
úri zselét,
bizony mondom,
frizuráját
most azonnal
göndörítsem
teliholdon.

S ha nem tetszik
fodrászatom,
búbánat a
földi élet,
reám kiált:
– Gedeon úr,
hajvasalást
szintén kérek.