Demény Péter: Irodalom és opera 1. / Az utcán végig

Mentem haza,
Malom utca,
Szamos híd,
mentem, mentem,
még alig féltem,
vagyis rettentően,
Monterone még csak nem is sejlett,
aztán a Metropol,
és át az utcán, nagy fiú vagyok, és fiú, mondtam magamnak,
olyan nehéz a bátorság időnként,
Erzsébet út,
itt már felzengett a bosszús bariton,
megvert a szörnyű átok,
remegtem, mint a függöny, ha lehull,
Hétutca tér,
az én lelkem még hétsarok se volt,
a sötétből nem lépett elő Sparafucile,
de Rigoletto púpja követett,
Ceprano gróf palotája előtt
tette szememre a kendőt ez a verdis,
ingatag élet.