Szászi Zoltán: Mindentől fosztva, el… (vers)

(in memoriam Borbély Szilárd)
aki apostolok lábnyomából ködöt iszik az
nem hihet a forradalomban
lampionokat ereget parancsra
születésnapi tortája vörös csillag
narancsra pénze sosincs

vézna és beteges fiúcska
ha tyúkot vágnak vagy a gyerek beteg vagy a tyúk
figyeljünk csak oda a kopózás bűze beleivódik az orrba
nem bírja elnyomni a húsleves szaga
úttörőing szárad a vállfán
kendő is háromszöglegyűrt zavarintó
térképmocsokfolt Amerika Szovjetunió
árnyjátéka hokedlin élére vasalt nadrágon él
apja cigarettáinak szaga a konyha plafonján kavar
a reszkető sötétben zsíros fény
rőzse szegényszagán táncol
menóra és rejtett titkok imazümmögése Smá Jiszráel
hallgasd a néha bekapcsolt rádiót
ottfelejtve a Szabad Európa sávján a mikrofonnál Cseke László
a gyufagyár füstje kikanyarog a kiselsős könyvből
olvas jól tanul kérdez és bezárják a kérdéseibe
karácsonykor chanukára folyékonyan fut a betűkön
nyaranta sörért küldik
tenyérbe tapad a forint
szorong bepisilésig hogy nem lesz elég
sokat csapol direkt a néni
a mocsár az most is ott van a házuk alatt
nem lehet elbújni előle maga elől se
akire egyszer ráragad a sárga csillag
mindene másképpen múlik teljesül
B. SZ. dideregve ég
az ilyenféle hiába katolizál áldoz gyón vezekel
hiába vesz fel a szentek lábnyomából ködöt bort kenyeret vagy ostyát
elíziumba nincs jegye megbünteti a kalauz és IC-pótlékot fizettet ki vele
mocsokkodik vádolja potyásnak tujázónak tartja őt
akit ott húz a mélybe
a falakról csorgó iszamos vér
a kiterített anyatest látványa megszámlálhatatlan ütésnyommal
hónapokig vergődő félholt apa lázálmai a dibuk
rádől mint a Hoffer traktor
taplógombaszedés meg makkbegyűjtés
zsákonként tíz forintért
egy kenyér meg egy csomag zsír ára vagy annyi se
ott jár az erdőn vagy maga B. Sz. az erdő ezt nem tudom
a dombon túl világos itt meg végleg lenyugszik a nap
egy sál mesteri hurkában billeg

fehér arccal elszorult gégével
ő már mindig ott billeg a napfényben a gondos hurokban
és nem gondolhatott arra mikor a csomó göbjét meghúzta
hogy kisfiú korában
egy másik kisfiú pár száz kilométerre arra gondolt
milyen jó lenne egy másik kisfiú akivel hallgatna
együtt eltemetnék a döglött kölyökmacskákat
és lenne nővérük málnát szednének
szúrná a kezük és ettől éles lenne az íze a gyümölcsnek
édeskés mint az emberi hús a rothadás szaga
halál ízűn vodka ízűn tyúkkopasztás és vonatszagún így ellennének
ketten ők a két gyerek a két ötvenéves a kétes elemek
két tujázó  B. Sz. akivel sose találkoztam
meg én aki kiiszom lábnyomából ami fájni fog soká