Tóth Kinga: Bálna (vers)

a bálnagyomorban 3d-s plasztik
bójákat kötnek az erekre
bélhártyán rezegteti a csövet

ttdd
mmrr
a két férfi a hűtőláda két végén ül
előttük a női hangpálcás irányító
a nyálat a kezdőnek át a másikra
a botok különböző hosszúságúak
elérnek a fuvolistához 1 óránál
a trombitáshoz délután
a szaxofonos 10 óra
9 és 3 a hűtőhangszerek
hátul hosszabb kettőnél a
fegyelmezett csemballó
egyenes háta csak a karja
mozog a nyomással
ugyanúgy kattan mint
a fegyelmező xilofonja
a ládában a hólyagba ezt a
gömböt engedik be 7 óra
a műszerfalban hét főér vezet
a bálna kipufogójába
250 mérföldre egy bárkán
a másik csoportzenekar
forgása ellentétes a belső
felkapja a bálna nyom
egyenletes rezgetés a vízen
a bálna kipufogójába belülről
és kívülről a rezgés összeér
a lyukban 200 mérföld
ddttmmrrmmrrddtt
r   r   d   d  l  t m m
a zoológus hangfelvevőjére
két hullámban rögzíti a
jeladást a bárkán óvodás
csoportoknak mutatják a
tapsolási ütemet az óvónő
vállrándítással jelzi ki-be
ki-be a vállívet köröznek a
gyerekek rajzolják a
vállakkal a bendőt
a bálna algát eszik
a gyerekekben nincs félelem
a zenekar köré állnak mikor
tudják már a forgatást
figyelnek a kinti xilofonosra
aki a fejével biccent nekik
az irányítóbotok végét bekapják
az órák 9 10 11 12 1 2 3
3–6
mikor a fuvolista hangszert cserél
az órák is vállkörzésbe
a xilofon zakója válltöméses
a hátsó sorokban is
jól látható a mozgás nem
tévesztik az üzenetet 150
3-nál sorakoznak majd körbe
növekvő sorrendben a belső
tartályban ellenkező irányban
egyszerre kapja a két xilofon
asztal a bálna lassul
a víz áramlása elősegíti
a korallsziget mozgását
a gyermekkórus hatalmas
púpot pillant meg a zátonyok
irányából 100 a zoológus
spektográfján ezután bukkan
fel zöld ellipszis formájában
pulzálása megegyezik a bárkaműével
haladási iránya a bárka 50
a víz koncentrikusan kavarodik
két központjának külső
körgyűrűi metszenek
az óvónő bámulatában
leejti kezét a gyerekek
folytatják a ringást előre
hátra forgatják a vállövet
9 új lapot kezd a xilofon
felkap a pálcák leesnek
a pallóra és a tartály
hártyafalára
nem sérül semmi
ez a találkozás megtörténik
a bálna rekesznyomással
küldi fel hólyagját akik
a kórus belsejében lévő
trambulinra pattannak
a spektográf rajzolópálcikái
kikattannak és a xilofonra
repülnek de illeszkedik
a téglalapokra nem vét
hibát a kapcsolattartásban
a csemballista 2 órára érkezik
az első vízhullám vízsugár
a bálna következő levegője
utolsó cseppjei 9 felé 10–9
felé esnek az óvodások
homokozóvödrökbe gyűjtik
a koppanásokat az óvónő
csendesen ringatózik
a zoológus műszerére támaszkodva
a vízen két sávban a bálna és a nő
lélegzését rögzíti a nő felkészül és
a trambulin felé indul
10-nél ugrik a következő
tartályba a kiválasztott
7 óvodás vödreit a zenekarnak
adja és egyesével követik
az óvónőt az új kórust
bevonja a tartály 50
és távolodik a felnőttek
és a befejezett zenekarok
meggyújtott pálcákkal
integetnek a bálnának
a bálna memóriájába 25 évre
vésődik a vizuális élmény
és a pörkölődő irányítóbotok
szaga a bárkát lelassítják
a fluoreszkáló bóják és
a neonrudak a város segíti
az élmény raktározását 100
amíg a zoológus kijelöli
a kintmaradottak közül
a kinti hetet a tartály
gyermekei fluoreszkáló
kulcstartókat hordanak
a következő megérkezés
új vizuális és elektronikai
fejlesztések kombinálásával
jön létre az óvónő
neonhengereiből teleszkópokat
készít a gyerekek elfoglalják
pozícióikat 200 a zoológus
építi a spektrográf mutatóiból
a botokat különböző hosszban
az óraszámoknak megfelelően
a külső és a belső számlap
7 fő pontján
a résztvevők rákapcsolódnak
a hálózatra az irányítók
kiterítik az eddigi kottalapokat
és újabb jeleket rajzolnak
a rácsok közé 250-nél
húzzák meg a kezdővonalat
húzzák fel az óralapokat
a gyerekek üléseit a számlapba
pattintják felütés