Az Irodalmi Szemle 2016/5. száma (Teljes)

isz_2016_5Tartalom

Nyomdai változatban (PDF) itt tekinthető meg.

TALAMON ALFONZ (1966–1996)

Németh Zoltán: A bámulatos tehetségű Talamon Alfonz (esszé)
Andrung Heinzelmann: A Ló nem úgy lép (próza)
Kövi Franciska: Megállítja az időt (esszé)

SHAKESPEARE (1564–1616)
Horváth Lajos: Az ámorteológia érvényesülése a Szonettekben (tanulmány)
William Shakespeare: Egy szerető panasza (vers, Horváth Lajos fordítása)
Tőzsér Árpád: Roland-ének; Az Én és a Nem-Én vetélkedése (versek)
Ayhan Gökhan: Andrássy út; Gyerekkor-ország (versek)
Dankuly Csaba: Ismeretlen (vers)
Z. Németh István: Csak; Rímaláfutások; Játék (versek)
Vasi Ferenc Zoltán: Hitbéli számvetés (vers)
Szászi Zoltán: A kislány, aki körbehorgolta magát (novella)
Grendel Lajos: Bukott angyalok (regényrészlet)
Veres István: Igazi Strauss (novella)
Czinki Ferenc: A pozsonyi metró (kisprózák)

ÍZLÉSEK ÉS POFONOK

Forgách Kinga: „Nem félek az emlékektől” (Szászi Zoltán A szokott helyen hatkor című kötetéről)
Kelemen Emese: Túlcsorduló átgondolatlanság (Baka L. Patrik Vérbókok című kötetéről)
Ondrejcsák Eszter: A szövegember visszaemlékezései (Tóth László A szövegember és Határsértők című
kötetéről)
Schiller Erzsébet: „Minden mű mögött ott lapul egy le nem írt másik…” (Hetényi Zsuzsa Nabokov
regényösvényein című kötetéről)
Szabó Lovas Emőke: Meddig lehet együtt élni egy halottal? (Terézia Mora A szörnyeteg című regényéről)
Gyürky Katalin: Ahol a vég a kezdet (Roberto Bolaño A Harmadik Birodalom című kötetéről)

SZERZŐINK
Ayhan Gökhan (1986): költő, kritikus (Budapest, Magyarország); Czinki Ferenc (1982): író, kritikus, kultúraszervező (Székesfehérvár, Magyarország); Dankuly Csaba (1971): költő (Kolozsvár, Románia); Forgách Kinga (1991): irodalomkritikus (Budapest, Magyarország); Grendel Lajos (1948): író (Pozsony); Gyürky Katalin (1976): kritikus, irodalomtörténész, műfordító (Debrecen, Magyarország); Heinzelmann, Andrung (1990): író (Kovácspatak); Horváth Lajos (1985): irodalomtörténész, műfordító (Budapest, Magyarország); Kelemen Emese (1990): kritikus (Debrecen, Magyarország); Kövi Franciska (1988): műfordító, egyiptológus, vallástörténész (Budapest, Magyarország); Németh Zoltán (1970): költő, író, kritikus, irodalomtörténész (Ipolybalog); Ondrejcsák Eszter (1985): irodalomtörténész, szerkesztő (Budapest, Magyarország); Schiller Erzsébet (1964): műfordító, irodalomtörténész (Budapest, Magyarország); Shakespeare, William (1564–1616): angol drámaíró, költő, színész; Szabó Lovas Emőke (1988): irodalomtörténész, kritikus (Királyhelmec); Szászi Zoltán (1964): költő, író (Rimaszombat); Tőzsér Árpád (1935): költő, író, műfordító, irodalomtörténész, szerkesztő (Pozsony); Vasi Ferenc Zoltán (1966): költő (Tata, Magyarország); Veres István (1984): író, költő (Pozsony); Z. Németh István (1969): költő, író, szerkesztő (Csicsó)