Veres Erika: Duett a sárban

cserépsíp szikkadt vázába halt légytetem – halk zümmögése a hézagok közt remeg tovább mint eltévedt róka a faluszélen vagy surrogó magnószalagról lekopott szavak elfelejtettük megnyomni a gombot, rekedt őrjöngésben duzzad a hang. soha nem lesz...

Demény Péter: Romok

amikor elváltam nem gondoltam hogy bosszúból felnősz hallgattál ezt anyától örökölted még büszke is voltam azt hittem hogy lehettem ilyen ökör barátod volt már akkor csak nem ez egy másik segédmunkás hozzánk színészek írók pszichológusok és...

Csabai Máté: Négykezes

Gyerekek vagyunk. Nem érjük fel a billentyűket, nyújtózkodunk a manuál felé, apa a zongoránál ül, játszik. Nem figyel ránk. Én és Lili ikrek vagyunk. A következő tavasszal fent ülünk a széken, már átérjük a kvintet. Anya ragaszkodott hozzá...

Csobánka Zsuzsa Emese: Tart a föld

Csak annyit kért, a szemetet vigyem le. Így szoktuk. Azóta külön zsákban hordom a fontos dolgokat. Ízekre szedve a részletek. Az illata, a haja színe, az íze és a súlya. A napba nem merek belenézni. A világot ő takarta ki a káprázat helyett...

Katona Nikolasz: Eső

Mindenütt pocsolyák. Azt játszottam délután melyiket tudom kikerülni. Gyermekkori ideológiák. A játék végén elnyeltek útszéli csatornák. Nem volt tükörképem. Miérteket keresni felesleges… Mennyi lehetséges cseppfolyós variáció lehettem...