Nagypál István: Schiele asztala

Egon Schielének vagy Jarosław Kozłowskinak köveket dobálnak a folyóba Bécsnél miközben színes esernyők alatt nyeszlett kis figurák isznak kávét vagy teát és Adolph vallatón festő fiára néz a víz tiszta az tiszta az tiszta az tiszta a bűnt...

Géczi János: Köpés. És a zaja

A halált túléli a szégyen! Négy óránál indul, tizenegy felé tart, de hétnél csapódik a falnak. Mint megannyi hasonlat, ha ívet rajzol, de a sorsa végezetül az alsóbb szférák egyikébe helyezi. Nincs mit hezitálni, a pálya alkotja a...

Irena Brežná: A hálátlan idegen

(próza, Vályi Horváth Erika fordítása) A sötétített üvegű rabszállító behajt az udvarba. Felmegyek a lépcsőn, a váróteremben belelapozok a bulvárlapokba. Ebben az intézményben csak ezek jelentik a színt. Beleolvasok egy gyilkossági esetbe...

Pavol Rankov: Agyonlőni a kutyákat

(próza, Vályi Horváth Erika fordítása) „A belépési vízumok eltörlésének és az emigrációs ellenőrzések megerősödésének jelenlegi kombinációja szimbolikus értelmet nyert. Ezt felfoghatjuk egy új keletű társadalmi rétegződés metaforájaként is.”...

Gyurász Marianna: első

Azt a csomag gyurmát arra kellett használnom, hogy homokkő ormot emeljek, ahonnan delíriumban lezuhanhat a tested. Nem kell ugrani, mert a füledben úszó kristályok mozgása most nem tiszta az ezt osztályzó gócnak, és azért sem, mert vannak más...