Fónod Zoltán – Öt­ven­ év…

„Ha az em­ber va­la­hol él, és er­re azért van esély, ak­kor nem mond­hat­ja: VA­LA­HOL SZÉP. Olyan len­ne ez, mint­ha azt mon­da­ná: A FE­LE­SÉ­GEM SZÉP… Sze­ren­csé­re ez nem gyak­ran jut az ész­be: az em­ber itt él, és nem tu­ris­ta. A...

Koncsol Lász­ló – Nyolc az öt­ven­ből

Vis­­sza­te­kin­té­sem ku­sza és sze­mé­lyes lesz, fo­gó­zó­im nin­cse­nek hoz­zá, mert a lap ré­gi év­fo­lya­ma­it egész fo­lyó­irat­tá­ram­mal pár éve el­aján­dé­koz­tam fris­sen ala­pí­tott ko­má­ro­mi re­for­má­tus te­o­ló­gi­ánk...

Ankét – He­lyünk Európában…

An­ké­tunk­ban az aláb­bi sze­mé­lyi­sé­gek vé­le­mé­nyét ol­vas­hat­ják:
CSÁKY PÁL  író, a Ma­gyar Ko­a­lí­ció Párt­já­nak el­nö­ke, a Szlo­vák Par­la­ment kép­vi­se­lő­je; DUBA GYU­LA Jó­zsef At­ti­la-dí­jas író; GÁL SÁN­DOR...

Kopasz Katalin versei

pár­be­széd
csukd be sze­med hogy lát­hasd azt a vi­lá­got mely tá­vol­ról kö­ze­lít fe­léd
ál­ta­lam kap lét­ér­vényt mert tör­té­ne­tét én for­máz­tam
kö­ze­pé­ről – hal­lod – egy gyer­me­ki hang ki­ált

Szalay Zoltán – Fű­rész­por

Gon­dol­ko­dás nél­kül ira­mo­dott az ál­lat után; macs­ka le­he­tett, de nem lát­ta tisz­tán, csak ezüs­tö­sen csil­lám­ló sző­re je­lent meg előt­te, majd el is tűnt a szűk­nek tű­nő kis ha­sa­dék­ban, mely­ről azon­ban ki­de­rült, nem...