Tóth Lilith Viktória versei

Hullám 1. Felforrnak számban a szavak, széttépik minden indulatom. Nincs már bennem semmi, te sem. Elúsztál a kisütött zsírban, leereszkedtél az aljára. Saját haragod kened a kenyérre. 2. Nézem őt, és tudom, félnem kéne, mégsem megy. Másnak...

Németh Béres Csilla: Mielőtt

Még alszik a család. Csend a te időd. Kikacsázol a WC-ig. Zaj nélkül próbálod intézni, nehogy átszakítsa a reggeli burkot. Épp ezért villanyt se kapcsolsz. A redőnyök csikorgó koccanása is visszafojtott szigorú szemedtől. Egy szelet keksz, egy...

Kántor Zsolt versei

Hérakleitosz és Empedoklész sétál Párbeszéd lantra, cintányérra Mennyiben más a látásom, mint a hangom? Aki – ként beszélek, Túlfűtött én-valóm. Mégis valami anyagtalanság mondja el. Abból, amit írok, egyre több a szó. S lassan kirekeszt a...