Elindultak. Miként a Hold az égen, a tavaszi virágzás. A fény felé, az elvárások s az ár ellenében, viharral dacolva. Vajon min múlik a szív dobbanása, az ölelés melege? S akit a szerelemnek szenteltek, vajon szerethet-e? Remete Ilona tavirózsából lett, Sellő, így becézték, a tengerbe vágyódott. A víz körülrajongja, átöleli, magába fogadja majd, kusza álmok … Bővebben: Aich Péter – Hero és Leander