A vonat tíz percet késett. Az állomáson néhány szakadt külsejű fiatal várt a zólyomi gyorsra, a hirtelen rám szakadt unalmat csak egy patkány zavarta meg, amely a váróterem egyik sarkában keresett menedéket. No, faszikáim, amelyik kinyiffantja ezt a dögöt, kap tőlem egy dobozos sört, mondta az egyikük, de talán maga sem gondolta komolyan.  Jelentkező mégis … Bővebben: Jozef Kollár – Az a másik fekete holló