Õrizd meg… a régi konyhák karamellillatúak mint nagyanyánk mikor cukrot pirít ujjongnak a szívek mikor megsimogat tenyerében õrzi mit keblében is hordoz utolér a dagály a karja: félsziget gyöngéden meghinti a sebeket levelek hullanak olykor megkopnak a farmerek virágok virágok hátán majd szirmokkal takarózik az õszülõ rét a tél is becsöszög fagyos cafatokkal körbeaggatva de … Bővebben: Keszan Andrea versei
A beágyazáshoz másoljuk és illesszük ezt az URL címet a WordPress honlapba
A beágyazáshoz másoljuk és illesszük ezt a kódot a honlapunkba