Só­haj­tott egy na­gyot, majd lá­bá­val le­so­dor­ta a fel­ső lép­cső­fok­ról a ha­vat, és le­ült a step­pelt vi­har­ka­bát­já­ra. A né­hány órás gya­log­lás fá­ra­dal­má­tól és a me­len­ge­tő nap­tól el­bá­gyad­va el­szen­de­rült. Nem éb­resz­tet­te fel sem a hó csi­kor­gá­sa, sem a kö­ze­le­dők ne­héz li­he­gé­se, akik az ala­csony feny­ves­ből buk­kan­tak elő. Elöl ment a nő, szo­ro­san mö­göt­te a sán­ta fér­fi. El­ért … Bővebben: Anton Marec – A Hét­for­rás­nál