1 ha a lej­tőn el­akad a lé­pés és a szív a bor­dá­kat ve­ri va­dul s – ma­kacs po­gány – térd­re esel mert a le­ve­gő is bi­zony el­fo­gyott s fü­led­ben száz po­kol mal­ma zu­hog ha már odébb hul­lá­mo­kat vet az út fo­lyó­vá vál­toz­tat­ván a tö­mör be­tont mi tör­té­nik ak­kor mi tör­té­nik a zöld me­ző­ség s az … Bővebben: Gál Sándor – A tu­dás ár­nya­la­tai