Mon­da­tok GRENDELtől/ről/nek 1. (Tószt) Ha igaz, hogy nem ér­de­mes úgy re­gényt ír­ni, hogy fél­szem­mel a vélt vagy va­lós „át­lag­ol­va­sói” igé­nyek­re ka­csint­ga­tunk, ak­kor az is igaz, hogy úgy sem ér­de­mes, ha min­den­áron meg aka­runk fe­lel­ni az ép­pen „me­nő” iro­da­lom­tu­do­má­nyi dis­kur­zu­sok­nak. Grendel La­jos  kö­zel négy év­ti­zed­re vis­­sza­te­kin­tő élet­mű­ve rend­kí­vül gaz­dag, hi­szen tíz re­gé­nye mel­lett   no­vel­la­gyűj­te­mé­nye­ket  pub­li­kál, es­­szé­kö­te­te­ket … Bővebben: N.Tóth Ani­kó – Trip­ti­chon