A le­ve­lek ese­té­ben, akár­csak a lí­rai köl­té­szet­ben, a fik­ció és a va­ló­ság­vo­nat­ko­zá­sok vi­szo­nya kü­lö­nö­sen prob­le­ma­ti­kus, hi­szen bi­zo­nyos kor­szak­ok­ban (pl. kö­zép­kor, ro­man­ti­ka) a le­vél­írás lé­nye­gét az őszin­te­ség, a val­lo­más­sze­rű­ség kép­ze­té­nek hoz­zá­kap­cso­lá­sá­ban lát­ták, a le­ve­let a szív tük­ré­nek tar­tot­ták.  Ter­mé­sze­te­sen nem­csak az an­tik le­ve­lek győz­het­nek meg min­ket ar­ról, hogy a le­vél, mely­ben a le­vél­író ön­rep­re­zen­tá­ci­ó­ja nyil­vá­nul meg, … Bővebben: Polgár Anikó – Erósz szár­nyai – Philosztratosz sze­rel­mes­le­ve­lei