Ju­hász Fe­renc  (1928) Ma­ra­di­ság és ere­de­ti­ség vi­szo­nya még Nagy Lász­ló­é­nál is éle­seb­ben ve­tő­dik föl Ju­hász Fe­renc mű­vei kap­csán, az el(be)fogadásnak és el­uta­sí­tá­sá­nak még szél­ső­sé­ge­sebb vég­le­tei kö­zött, mint Nagy Lász­ló ese­té­ben. A hat­va­nas évek­ben a Ju­hász Fe­renc köl­té­sze­tét ért tá­ma­dá­sok fő­ként po­li­ti­kai-ide­o­ló­gi­ai in­dít­ta­tá­súk vol­tak (szub­jek­ti­viz­mus, de­ka­den­cia stb.), má­sok ma azt ne­hez­mé­nye­zik, hogy Ju­hász Fe­renc a het­ve­nes … Bővebben: Grendel Lajos – Ma­gyar lí­ra és epi­ka a 20. szá­zad­ban (24)