Százdi Sztakó Zsolt ver­sei

Ci­ni­kus kér­dés Érc­be hint­ve íme múl­tunk di­cső­sé­ge, sat­nyák nem­ze­dé­ke, bo­rulj le előt­te! Múlt di­cső­sé­ge, je­len ko­pott csil­lo­gá­sa, így vagy te is ne­kik csu­pán hit­vány má­sa. Hal­tak, ha kel­lett, lel­kük nem resz­ke­tett, kard­juk hő­si vér­rel raj­zolt ke­resz­tet. Te most még­is ci­ni­ku­san meg­kér­ded, vit­te ez elő­re va­la­mi­vel a nem­ze­tet? Hős ki­on­tott vé­re ott nem hasz­nál, hol éhe­zik … Bővebben: Százdi Sztakó Zsolt ver­sei