fázik az öregember szemében könny-rügy fakad s lecsordul a fekete ráncok közé estéli idő viszi öleli hollók csendje búcsúzó ágak árnya lépteiben az út emelkedése fázik az öregember vérköreiben jégvirágok nőnek s jégkristályok a szívkamrák falán a bordák boltívei alatt lassú havazás támad s egy könnyű fuvallat kicsi hótorlaszokat emel fázik az öregember az éjszaka … Bővebben: Gál Sándor – fázik az öregember