A múlt – a nevelés (h)őskora 1 Gyerekkori emlékeim, a legrégibb élmények a kinevetésről tanúskodnak. Mintha a kárörömről mesélnének. Nem a felszabadult, az önmagának való, szinte céltalan örömről szólnak, hanem inkább a csúfolódás, a kinevetés rokonai! Gye-rekkorunkban kinevetünk, mások kárára mulattunk. De ez egyben arra is utal, mintha a káröröm a nevetés természetes, elemi vonása … Bővebben: Duba Gyula: Emlék és humor