Fonott kosár (Prútený kôš) A fűzfa a megmondhatója, mennyi alázat kell egy kosárhoz, mennyi hűség a megsejtetthez. A vessző simul, hajlik és kitart. Marasztotta fű s ég, ő elhagyott partot, vizet, virágot. Kisusogja a titkot, amit az emberegykor a füzek gyökeréig kiáltott,s most sulymok takarnak. Elmondja a fiaknak. Ráncok(Vrásky) A mosoly is sebet vája száj … Bővebben: Milan Rúfus versei