Morvai szerkesztő megsejtette az öregséget. Az érzés nem szokatlan, felkészítették rá a magányban múló évei. Természetesnek vette. Bár furcsaságok kíséretében érte, s így mégis mintegy meglepte. Már egyre kevesebbet dolgozott. S közben nyugtalanul érezte, hogy még rengeteg tennivalója van. Mintha állandóan valamit elmulasztana! Az étkezésre szánt időt is pazarlásnak vélte. Egyszerű étkeit sietve fogyasztotta el, … Bővebben: Duba Gyula – Esik a hó