Igaz ének Szőke Józsefnek szeretettel I Ugyan hány ezer éve már – az ifjúság átlángolt rajtunk. Észre se vettük, csak kacagtunk, hogy fakul, érik a határ. Nem figyeltünk rá: megaláz, ha csöndesen és alattomban, az öregség szívünkbe robban, s ledől a régi-régi ház. Kacagtunk, feküdtünk hanyatt, elszórtunk minden … Bővebben: Tóth Elemér versei
A beágyazáshoz másoljuk és illesszük ezt az URL címet a WordPress honlapba
A beágyazáshoz másoljuk és illesszük ezt a kódot a honlapunkba