Leb­ben a fá­tyol, mö­göt­te         lát­szol,         sej­tel­mes pil­la­nat, lé­leg­zet         el­akad.         Tor­kom ki­szá­radt, rég vágy­tam        a vá­gyat,        mely most el­önt,        s az ágy­ra dönt.         Hű­vös az éj­sza­ka, for­ró        a má­mor, szel­lő fu­val­la­ta,        ár­nyak va­rá­zsa.         Káp­rá­zat? Va­ló­ság?        El­gyen­gít … Bővebben: Markó Emil – For­ró má­mor