Őszi borongó Itt még zokog az őszi égbolt, valaki odafent sír talán… Lehet az Úr az – vagy az angyalok, de meglehet, hogy… én vagyok.Itt még a ködön át nem sejlik semmi fény.Úgy szürkül az ég, ahogy lassan fogy a reménya testben, mikor halálos kór marja,és az ember végleg feladja…Szürke, élettelen és zord lett az … Bővebben: Bodnár Éva versei