A férfi a járdán poroszkált, görnyedten, gyatrán megborotválva, dünnyögött valamit az orra alá, tekintetével a lába elé meredt, akárha összpontosítana valamire. Látszott rajta, hogy már van a fejében.  – Még megiszunk egy kissört, Rebeka, aztán elmegyünk haza. – Hogy mind-ezt kinek mondta, nem volt világos, hiszen senki nem ment vele, de még a környéken sem … Bővebben: Ľudovít Šrámek – Az ejtőernyős férfi