Arra riadok, hogy megrándulok. Felébredve ebben a huzatos vagonfülkében, megrettenve nézek magam elé. Az álmom minden pillanata kimerevítve áll előttem, s úgy érzem, hogy most bizony az életnek azt a szeletét láttam, amely Pozsonyban vár rám. Az álmom elkedvetlenített.  Már számtalanszor megtapasztaltam, hogy álmaim szövetét valós életem leglényegesebb dolgai alkotják, s ezáltal álmaim mindig a … Bővebben: Hogya György – Tévelygéseim (3)