(20 –22.) Semmi sem lehet végtelen messze. Gondolta. Elképzelte ahogy megépítenek egy „jó hosszú létrát, nekitámasztják a felhőknek és felballagnak rajta. Vagy ha hosszítják a létrát, akkor felgyalogolnak a holdra. Aztán meg a csillagokra”. Ezt teljes képtelenségnek tartotta – mármint hogy valami a nagyon messzinél messzebb le-gyen, mondjuk végtelen távolságban. Inkább a szilvák a végtelenek. … Bővebben: Száz Pál – Ovi (3)