Az udvaron     Kacsa mondja:          – Háp! Háp!     Szeretem az árpát,     kukoricát, krumplit…     Jó helyen lakunk itt!     Kecske mondja:        – Mek! Mek!    Mindjárt felöklellek!    Szarvam hegyes tüske,    ügyes vagyok, fürge.     Liba mondja:        – Gí! Gá!    A szívemet bírná,    az a nyalka gúnár,     ott a gémeskútnál. … Bővebben: Tóth Elemér versei