Az átmenet a kinti magasságbanaz érintetlen hajnalvalósággá tömörültbenne az ébredés magányamindaz ami odaát maradtmindaz ami áthozhatatlan s mégis átível önmagánfölemelkediksúlyos térré változiktömör bazalt-mezővétörténelem-mély tűz-lobogássászikrákat röptető égi tánccáa megérintett föld fényefeloldás és jelsugaras ígéretaz itt-lét végső tudásaa magamtól való elszakadásés a visszatérés tényeugyanottegy pillanat amikora tegnapomról márnincs semmi emlékemmintha tegnapom nem is lett volnapedig a sötétség … Bővebben: Gál Sándor versei