Kontempláció Rétegeket halmozol magad köré, és közöttük keresed a végtelent. Behurcolsz fát, madarat, verset, hogy e magányban osztozzanak veled. A költő: néma látni akarás, a szem tudatos küszködése – nem torpan meg a tárgy felületén, csak vár és vár, míg kivetül a mélye. … Bővebben: Follinus Anna versei
A beágyazáshoz másoljuk és illesszük ezt az URL címet a WordPress honlapba
A beágyazáshoz másoljuk és illesszük ezt a kódot a honlapunkba