mikor az áradás elérkezett feketébe öltöztek a folyóparti füzek és láthatóvá vált ahogy egymást védőnárnyékaikbólidőtlen torlaszokat emelnekaz érkező áramlatoktiszta sugara rájuk vetültelőtűntekaz emlékezet mélységeikitakarták önmagukatismét valósággá letteklátható egésszéés minden omladéklakhatóvá üdvözültlett valós otthonnábenépesült az út és az udvarkinyílt a madárszárnyú kapus a faragott fekete kapufélfáka befogadás irányát jelöltékhűvösen felbuzogtakaz elfeledett kút forrásaikirügyeztek az egykor-megégett eperfákfuvallatuk … Bővebben: Gál Sándor – Az ölelés