Márai Sándor írja az 1946-os, 1947-es évek Magyarországáról, arról az időszakról, amikor a kommunizmus bélpoklos Pókja ki akarta szívni áldozatainak millióiból mindazt, ami emberi önérzet, a jogot, hogy az emberek hitük szerint legyenek emberek, szóval, hogy ez a fasizmust váltó idő százszorosan zordabb és embertelenebb volt az előbbinél. Igaz, hogy a nácik a haláltelepeken állati … Bővebben: Kulcsár Ferenc Gyöngyök és göröngyök (12) – (Napló)