Szűkölnek a kutyák halál oson a kertek alatt hűs szele leng a bokrok alján lopakodik egyre beljebb tudatom zegzugos útjain apránként vetkőztet drága szerető előbb csakszavaimat orozva lopja visziszikkasztó értelem-sorvadásköszönt mind közelebb körkörösen zsugorodik a térkanyarogva vissza a  múltbaa gyámoltalan gyermeki létbe visszavonhatatlanul. S már hiába váromhogy megkerülnek azelbitangolt szavak szóbokrokhogy fonódnának karjaimra liánfonatként  kerekedne … Bővebben: Gyüre Lajos – Szűkölnek a kutyák