Mint apró szürke kamerák, verebek forognak az ágakon, zümmögő méhek rögzítik lépéseimet, azt mondják, mindent tudsz rólam, nem akarom, hogy vigyázz reám, Istenem!Bekameráztad az életemet,nem akarom, hogy lásd, amit teszek.Röpködnek körülöttem besúgóid,angyalaid nap mint nap jegyzetelnekmár az Édenkert óta,Ádám és Éva szexbotrányamáig izgalomba hozza teremtményeidet,hol vannak mikrochipjeid?Melyik hangyádban törik recsegve-ropogvadarabokra a szerkezet, ha rátaposok?Borzolódik a … Bővebben: Markó Béla – A legfőbb hatósághoz