Fekete-fehér, organikus–anorganikus, lét–hiány, szabadság–kötöttség… Pézman Andrea munkáit nézve, és magát az alkotó gondolkodásmódját is ismerve, bármilyen kódfejtéssel próbálkozom, mindig egyfajta dualista ellentétpárokra épülő történetig jutok el. Pézman Andrea művészete letisztult, ugyanakkor a végtelenségig variálható. Sík- és térbeli munkákat alkot, főleg szita- és mélynyomással. Sorozatokban gondolkodik, folyamatokat láttat. Képi világa jelszerű, általában fekete-fehér, esetleg egy kiegészítő színnel … Bővebben: Végtelen: feketén-fehéren