Tükröket látott mindenhol maga körül, s a tükrökben egy torz arcot: ferde száj, bamba szemek. Elgyötört tekintetét látta visszaverődni a buszok oldalán, a vonatablakban. Miután átlépte az országhatárt, súlyos, rosszízű álomba mélyedt, amiből mintha csak egy alsóbb szintre, egy alsóbb valóságba ébredhetne. Egyetlenegyszer riadt csak fel az avas szagú kupéban: azon kapta magát, hogy kezét … Bővebben: Szalay Zoltán: Az utolsó látogatás