Már jó ideje gondolta, hogy öngyilkos lesz, fölmászik a tizenkettedik emeletre, és zsupsz – aztán vége van a filmnek. Irtózott az öregségtől, főleg a lopakodó gonoszságától. Ahogy egy fog hull ki. Ahogy egy hajszál őszül meg. Ahogy öt kilométert futott vidáman, de most már csak egyet. Ami az öregségben a legimpertinensebben megmutatkozik, az a visszafordíthatatlansága, … Bővebben: Grendel Lajos – Az utolsó reggelen / Regényrészlet