Túlzás volna azt állítani, hogy nehéz szavakat találni Benedek Miklós első kötetére. Sőt. Ha három szóval lehetne jellemezni, ezek a következők volnának: szerény, megkapó, sokoldalú. Számadás az eddigi léttapasztalatokról. Könnyű kézzel, az erőltetettség nyomai nélkül írott versek, melyek szűkszavúak, kerülik a redundanciát. A prológusverset négy, eltérő hosszúságú ciklus követi: Már nem tudom, hol tartok; Igen … Bővebben: Fehér Dorottya: Vízközelben