Aritmia Ia kövér takarító dúdolgatvapartvisnyélen tologatta körülöttem felmosórongyát az ágyam alá is benyúlt ütemre festett hegyet folyóts oly kedvvel minthaAritmiából Ritmiábaő akarná visszaterelni szívemetmikor magam sem tudtamaz élethez vagy a halálhozvagyok-e közelebb szerteszét tologatott papucsomat is vidáman szedte összeegymás mellé állítottaaz egyiket az ablakkalpárját az ággyal szembe Aritmia IImeztelenül gurultam a folyosóncsupán vékony lepelvédte elnyúló … Bővebben: Bodnár Gyula versei