Egykor, nem is olyan régen, az újdonság erejével hatott  –  mondhatni, ugyancsak felbolydította az irodalmi hangyabolyt –, hogy egy prózában az édesapa makacsul és mindvégig megmarad ingatag jelölőnek, istenhazacsalád ide vagy oda. A felfedezés harmonikus tündöklését megakasztotta ugyan ennek a bizonyos prózának egy javított kiadása – egyesek rögvest merészen a realizmus diadalát kezdték hirdetni –, … Bővebben: Szalay Zoltán: A félelem kiterjedése