AMIKOR NEGYEDSZER Ezt ne írjátok bele,kérleltem magam némán, s bár nem volt már benne élet, a talpa alá suttogtam: ámen. Negyedszer magamnak tagadtam meg,itt nyugszik előtted istened, úgymond, ismered?Belőlem űzött csúfot, és a világtérden, szétterülve a földön, megváltatlanul,megint épphogy egy talpalatnyi léttel – most is, mint mindig,ő maradt alul. ÉN SZERETLEK Te meg unottan téped … Bővebben: Nagy Hajnal Csilla: Amikor negyedszer; Én szeretlek; Gusztusok; Miért félünk az őrültektől? (versek)