Ősz van, a Bohumil századik szülinapja előtti utolsó ősz.Kint hideg és sötét, én bent, a meleg és gyertyafényes szobába bújva kedvenc Hrabalomat,az Őfelsége pincére voltam című regényt olvasom. Nem először támad gyanúm: Bohuš szinte kiszakíthatatlan a magyar irodalmi hagyományból. A könyv első harmada mintha egy zseniális Krúdy-tanítvány keze munkája lenne; éppen úgy veszik el a … Bővebben: Cserna-Szabó András: Pincérek, tigrisek, hollók (Hrabal 100)