Belváros Már csak a fáradtság, ami ategnapból maradt, mint egyre szorosabb búcsúölelés.Miattad szerettem meg a belvárost.Mintha eljutnánk a magjához valaminek.Hogy nincs közelebb már.Szeretem, ha elfáradsz kicsit,ahogy megadod magad,kapaszkodsz belém, fogsz az éjszakain.Meg a villamos helyetti pótló buszon. Ez is egy hiány.Mint a lélegzésed hangja. Bár azt nem pótolja semmi.Nyakamon a forró levegőt, amit kilehelsz.Ölelve lenni … Bővebben: Kovács Kristóf: Belváros; Maradék; És ezt hagyni (versek)