[Évtizedek múltán…][Vuosikymmenten kuluttua…] Évtizedek múltán találok ráa fiók alján egy ceruzára,melyet még apám hegyezett ki. Stílusosan,késsel van kifaragva.Olyan ez a ceruza, mint a kézmozdulataa könyv lapja fölött,a kézírása.Látom a kézelőt, a csuklót,a kezet, a barna bőrt,a behajlított, ceruzát szorító ujjakat,s látom a ceruzát, amint félredobják. [Milyen sokszor… ][Kuinka monta kertaa…] Milyen sokszor mentem el mellette.Az … Bővebben: Mirkka Rekola versei