Fekete karral lóg az artista. Szájában az ezüst egy marék halál. Izmaiban a megcsavart tér, testében a lebeny átleng a bordán. Fekete hajjal lóg az artista. Kezében a kötél, mint a sátor ütőere. Húzza és vonja a fényt, hátával tartja egyre messzebbre. Mint a múlt, úgy gyűlnek a lámpa köré az idegen bogárszemek. Lehunyt kép … Bővebben: Szabó Imola Julianna: Irodalom és lámpafólia 1. / (sötét fólia)