Mizser Attila: Irodalom és hallgatás 2. / RMS Carpathia

Nem téved, a helyzete adott: hallgatás, mentőcsónakok.   Nem mozdul. Medence szorul köré, a felszín köpte habok, egy elbaszott relé.   Meghitt Morzemód, majd a pardonok, négy óra tizenhétkor, a taton alhatott.   A kávéra bök az orvos: az öné mind, igyon. Kémleli a horizontot, mivé lesz annyi nyom…