Megbotlott öregként zúdul ránk a reggel. Hirtelen és törékenyen. Már nem gyógyul be többé, ami elmúlt. Ráncos foltok, megrepedt combnyak és egy szárazra súrlódott csigolya. Félelemtől nyikorog a porc közötti kicsiny rés. Kiszárad tavaszig, körbenövi a gaz, mint elhagyott felületeket a szőr. Színtelen és szagtalan szemgödrökön a vékony hártya. Magában hordja az éveket, akár a … Bővebben: Szabó Imola Julianna: Irodalom és lámpafólia 2. / (sárga fólia)