Mesébe illő vasárnap

86. Ünnepi Könyvhét és 14. Gyermekkönyvnapok, Budapest, 2015. június 7., vasárnap

A könyvhét záró napján bemutatkozó szerzők munkáiban dominált a metafizikai jelenlét, a csodakeresés, és sok mesekönyv is bemutatásra került. A nemzetek, etnikumok közötti együttműködés igényével kapcsolatos különböző megnyilvánulásokban megmutatkozó érzékenység, finom humor, empatikusság és szolidaritás is hozzájárult a varázslathoz. A nagyszínpadon mutatták be az Orpheusz Kiadó szerzőinek munkáit, Ughy Szabina Séták peremvidéken, Lázár Balázs Bomlik a volt, Karácsonyi Zsolt A Krím és Pintér Lajos Fényöröm, fénybánat című versesköteteit. Ughy Szabina kötetéből kiérezhető egyfajta környezettudatosság, ám alapvetően költészetében a metafizikai vonatkozások dominálnak: a verseskötetet az istenkeresés, az istenfaggatás gesztusai uralják. Három ciklusba sorolt verseinek élén a Ki helyett nyitóvers kérdésáradata egyfajta összegzése ezeknek a dilemmáknak. A hármasság jellemzi Lázár Balázs költő és színész kötetét is, akinek munkájában szintén hangsúlyos a metafizikai hatás jelenléte, amit már a borítón látható Caspar David Friedrich-kép is sugall. A kötet szerzője alapvetően színházi alkotónak tartja magát, a beszélgetés során kitért arra is, hogy a költészet milyen lehetőségeket nyújtott és nyújt a színházi világ számára az egyetemes kultúrában. Karácsonyi Zsolt erdélyi vonatkozásokkal telített kötetében megjelenik az “idegen anyag” is: más szerzők munkáival való párhuzam megjelenítése mellett a Krím világa iránti fokozott érdeklődés is hangsúlyossá válik. A szerző jelezte, hogy a kötet jellegére utaló “válogatott versek” megjegyzés csalóka: kivételesen ebbe a kötetébe az előbbiektől eltérően minden ebben a periódusban megírt munkáját beemelte. Ezzel szemben azonban valóban válogatott versekből áll Pintér Lajos kötete, aki elmondta, hogy mennyi nehézséget jelentett számára válogatás folyamata: alapvetően ő sosem javítgat a versein, az elengedés gesztusával szemben a visszafogadás gesztusa számára idegen. Kiemelte még, hogy milyen remek anyagra lelt költészetéhez a festészet világában.

Két órától a Vörösmarty-szobor előtt felállított színpadon a cigány irodalommal, kultúrával, a cigány íróknak népük sajátosságaival, jelenlegi helyzetével kapcsolatos gondolataival ismerkedhettünk meg közelebbről. A felszólalók megnyilatkozásain keresztül egyaránt szembesülhettünk azzal, hogy milyen az önmagukról alkotott képük, s hogyan látják a róluk kialakult előítéleteinket, a hozzájuk való viszonyulásunkat. A művészek gondolataiban domináns szerepet játszott népük örök vándorló hajlama, mély vallásossága, melyet a rendszeres gyakorlat is jellemez: a hit megélése, az Istenhez való viszony, az Istennel való kapcsolat kifejezése és megélése mindennapjaik szerves része. Fájó szívvel konstatálták a velük szembeni ellenséges magatartást, ami jelenünkben egyre csak erősödik, s egész Európát jellemzi. Hangot adtak felháborodásuknak az idegenekkel, menekültekkel szembeni aktuális magatartásnak. E rendezvényről sem hiányzott a “különleges varázslat”. Az elszomorító helyzet ellen ható különleges gesztusnak volt tekinthető a színpadon elhangzott cigány áldás a magyar és a cigány zászlókra vonatkozóan, ami az összetartás és összetartozás iránti igényük kapcsán azt kimondatlanul is jelezte, hogy egyfajta egység elérése a kereszténység eszméje felől lehetséges. A műsor alatt a Mezítláb a csillagok között címmel megjelent antológia szerzőinek versei hangzottak el. Kocsis Csaba énekmondó és a Dunavecsei Csillagok cigány néptáncegyüttes is fokozta a rendezvény sokszínűségét. A pódiumon felszólalt többek között Miklóssy Endre közíró, Rostás-Farkas György József Attila-díjas író, valamint Ruva Farkas Pál, Magyar Arany Érdemkereszttel kitüntetett író, költő is.

Ezután két mesekönyvszerzővel ismerkedhettünk meg közelebbről. Elsőként Varga Domokos György Tévé a tanyán című, különleges tipográfiájú mesekönyvének bemutatójára került sor. A munka műfaja maga elbeszélő költemény, melynek a kortárs irodalomban való kiaknázatlanságára hívta fel a szerző a figyelmet. Ezt követően Bán Magda beszélgetett Babucs Évával, a Gondri mesesorozat megalkotójával. A szerzőnő elárulta, hogy történeteinek főhősét, a gazdát kereső és különleges kalandokba bonyolódó kiskutyát egy valódi eb ihlette. A gazdag illusztrációjú kötetek végül ajándékként gazdára találtak a bemutatón jelenlévő két megilletődött kisfiúnál.

A varázslatos hangulathoz az írók karizmatikusságának megtapasztalása is hozzájárult. Kiemelkedő példája volt ennek a Donau Lounge könyvheti program egyik rendezvényén, a könyvhét keretében fellépő Csobánka Zsuzsa, Márton László és Dragan Velikić személye. Darvasi László végül sajnos nem tudott megjelenni az eseményen. A Balassi Intézet – Collegium Hungaricum Bécs évek óta következetesen foglalkozik a Duna-térség kulturális összefüggéseivel, melynek e program a legjelentősebb vállalkozása. A rendezvény moderátora, Méhes Márton a szerzőket a Dunához, a Duna-régióhoz fűződő viszonyukról faggatta. A nemzetek közötti összetartozás, kapcsolatépítés igénye a program keretén belül már “túllépett önmaga határain”, hiszen egy-egy rendezvénnyel Marosvásárhelyen és Lembergben is vendégeskedett. Ennek kapcsán megrendítő erejű Csobánka Zsuzsának volt az ukrán válsággal kapcsolatos személyes élményeiről tett nyilatkozata. Másfajta rendkívüli élményt okozott Márton László. A szerző “láthatatlan könyvéből” olvasott fel a nézőközönségnek, vagyis sűrűn villogó vakuk rengetegjében hosszabban idézett a Duna-leírásával kapcsolatban Minerva búvóhelye című regényéből. A hatást elmélyítette, hogy a szerző őszinte szerénységgel, visszafogottan reagált a rendkívüli műveltségével és memóriájával kapcsolatos kérdésekre. Az esemény méltó zárása volta a szerb szerző “Duna Cuvée” gondolata. Dragan Velikić szerb író hangot adott azon véleményének, hogy az etnikai sokféleség, a kulturális tarkaság adja az igazi minőséget, hogy “minden másik világból” szerzett tudás hozzásegít a közhelyek elkerüléséhez, s hogy jó lenne az együttműködés tekintetében, ha a borokhoz hasonlóan az országokból is lehetne Cuvée-t készíteni.

Steinmacher Kornélia